|
1. kérdés: Mivel foglalkozik a Pedagógiai Szakszolgálat?
Válasz:
A pedagógiai szakszolgálat köznevelési feladatot ellátó intézmény.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény[1] (továbbiakban: Nkt.) 18. § (1) bekezdésében előírta, hogy a
„szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai
szakszolgálat segíti” a következő szakfeladatok ellátásában:
Nevelési tanácsadás
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
Fejlesztő nevelés
Szakértői bizottsági tevékenység
Logopédiai ellátás
Konduktív pedagógiai ellátás
Gyógytestnevelés
Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Az Nkt. 46. § (3) bekezdés g pontja kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy „állapotának,
személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs
célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért”.
2. kérdés: Miért kellett jönnünk vizsgálatra? (első vizsgálat esetén)
Válasz:
A gyermek első vizsgálatát hivatalból kérte meg a gyermek intézménye, mely vélhetően szülői beleegyezéssel történt,
vagy korai időszakban, szakorvos javaslatára, szintén szülői beleegyezéssel. Vagy a járási pedagógiai szakszolgálatok
kezdeményezésére érkeztek vizsgálatra, melyet eredetileg szintén a gyermek intézménye (szülő) kezdeményezett.
Amennyiben a gyermekkel a szülő Kórházi Rehabilitációs Szakrendelésén megjelent, előfordulhat, hogy az ott dolgozó
szakorvos hivatalból javasolja a gyermek korai gondozásba vételét, melyet a szülő beleegyezését írásban is megerősít.
3. kérdés: Kérheti-e a gyermekem vizsgálatát az óvoda/iskola a beleegyezésem nélkül?
Válasz:
Igen. Általában ha az eljárást nem a szülő, hanem a nevelési-oktatási, a szakképző intézmény, vagy a gyermekjóléti,
a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, vagy a gyámhatóság kezdeményezi, a vizsgálat akkor is a szülő egyetértésével
indulhat. Ekkor az intézmény köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről,
a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,
tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő
szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.
Viszont! Szülői egyetértés hiányában a vizsgálatot kezdeményező intézmény a Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában
foglalt eljárás megindítását kéri. A pedagógus az oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről gondoskodni
és eszerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz a beleegyezése nem szükséges, a megadott vizsgálati időponton meg
kell jelenni.
|
